48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl.49 Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál!50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl.52 Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom.