1 Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt.
2 Amikor útnak indultak keletről, Sineár földjén egy völgyre találtak, és ott letelepedtek.
3 Azt mondták egymásnak: Gyertek, vessünk téglát, és égessük ki jól! És a tégla lett az építőkövük, a földi szurok pedig a habarcsuk.
4 Azután ezt mondták: Gyertek, építsünk magunknak várost és tornyot, amelynek teteje az égig érjen; és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén.
5 Az ÚR pedig leszállt, hogy lássa azt a várost és tornyot, amelyet az emberek építettek.
6 Akkor ezt mondta az ÚR: Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve. De ez csak a kezdete annak, amit tenni akarnak. És most semmi sem gátolja őket, hogy véghezvigyék mindazt, amit elterveznek.
7 Menjünk csak le és zavarjuk ott össze a nyelvüket, hogy ne értsék egymás nyelvét!
8 Így szélesztette szét őket onnan az ÚR az egész föld színére, és abbahagyták a város építését.
9 Ezért nevezték azt Bábelnek, mert ott zavarta össze az ÚR az egész föld nyelvét, és onnan szélesztette szét őket az ÚR az egész föld színére.
10 Ez Sém nemzetsége: Sém százéves volt, amikor Arpaksadot nemzette, két évvel az özönvíz után.
11 Arpaksad születése után Sém ötszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
12 Arpaksad harmincöt éves volt, amikor Selahot nemzette.
13 Selah születése után Arpaksad négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
14 Selah harmincéves volt, amikor Hébert nemzette.
15 Héber születése után Selah négyszázhárom évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
16 Héber harmincnégy éves volt, amikor Peleget nemzette.
17 Peleg születése után Héber négyszázharminc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
18 Peleg harmincéves volt, amikor Reút nemzette.
19 Reú születése után Peleg kétszázkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
20 Reú harminckét éves volt, amikor Szerúgot nemzette.
21 Szerúg születése után Reú kétszázhét évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
22 Szerúg harmincéves volt, amikor Náhórt nemzette.
23 Náhór születése után Szerúg kétszáz évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
24 Náhór huszonkilenc éves volt, amikor Tárét nemzette.
25 Táré születése után Náhór száztizenkilenc évig élt, és még nemzett fiakat és leányokat.
26 Amikor Táré hetvenéves volt Abrámot, Náhórt és Háránt nemzette.
27 Ez Táré nemzetsége: Táré nemzette Abrámot, Náhórt és Háránt. Hárán nemzette Lótot.
28 Hárán meghalt még apja életében a szülőföldjén, Úr-Kaszdimban.
29 Abrám és Náhór feleséget vettek maguknak: Abrám feleségének Száraj volt a neve, Náhór feleségének pedig Milká volt a neve: Ő Háránnak, Milká apjának és Jiszká apjának volt a leánya.
30 Száraj azonban meddő volt, nem volt gyermeke.
31 Táré fogta fiát, Abrámot, és Lótot, fiának, Háránnak a fiát, és menyét, Szárajt, fiának, Abrámnak a feleségét, és elindult velük Úr-Kaszdimból, hogy Kánaán földjére menjen. Eljutottak Háránig, és ott letelepedtek.
32 Táré kétszázöt éves volt, amikor meghalt Háránban.