1 A karmesternek: Kórah fiaié. Ének magas hangra. Isten a mi oltalmunk és erősségünk, mindig biztos segítség a nyomorúságban.
2 Azért nem félünk, ha megindul is a föld, és hegyek omlanak a tenger mélyébe;
3 ha háborognak és tajtékoznak is vizei, és tombolásától megrendülnek a hegyek. (Szela.)
4 Egy folyam ágai örvendeztetik Isten városát, A Felségesnek szent hajlékait.
5 Isten van benne, nem inog meg, megsegíti Isten reggelre kelve.
6 Népek háborognak, országok inognak, ha az ÚR mennydörög, megretten a föld.
7 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)
8 Jöjjetek, lássátok az ÚR tetteit, aki bámulatos dolgokat művel a földön.
9 Háborúkat szüntet meg a föld kerekségén, íjat tör össze, lándzsát tördel szét, harci kocsikat éget el.
10 Csendesedjetek el, és tudjátok meg, hogy én vagyok az Isten! Magasztalnak a népek, magasztal a föld.
11 A Seregek URa velünk van, Jákób Istene a mi várunk. (Szela.)