1 A karmesternek: Fúvós hangszerre. Dávid zsoltára. Figyelj beszédemre, URam, vedd észre sóhajtozásomat!
2 Figyelj hangos kiáltozásomra, Istenem, királyom, mert hozzád imádkozom!
3 Hallgasd meg szavamat reggel, URam, reggel eléd készülök, és várlak.
4 Istenem, te nem leled örömöd a bűnben, nem talál otthonra nálad a gonosz.
5 Nem állhatnak meg szemed előtt a dicsekvők, gyűlölsz minden gonosztevőt.
6 Elpusztítod a hazudozókat; a vérszomjas és álnok embert utálja az ÚR.
7 De én bemehetek házadba, mert te nagyon szeretsz engem, és szent templomodban leborulok, mert tisztellek téged.
8 Vezess, URam, igazságodban, mert ellenségeim vannak, egyengesd előttem az utat!
9 Mert nem jön ki szájukon őszinte szó, belül romlottak, nyitott sír a torkuk, sima a nyelvük.
10 Derítsd ki vétküket, Istenem, bukjanak bele fondorlataikba! Taszítsd el őket sok vétkük miatt, mert ellened lázadtak!
11 Mind örülnek majd, akik hozzád menekülnek. Örökké ujjonganak, mert oltalmazod őket. Örvendeznek általad, akik szeretik nevedet.
12 Mert te, URam, megáldod az igazat, körülveszed kegyelmeddel, mint pajzzsal.