1 A karmesternek: Kórah fiainak a zsoltára. Megkegyelmeztél, URam, országodnak, jóra fordítottad Jákób sorsát.
2 Megbocsátottad néped bűnét, elengedted minden vétkét. (Szela.)
3 Visszatartottad nagy haragodat, elfojtottad haragod hevét.
4 Fordulj felénk, szabadító Istenünk, ne haragudj ránk többé!
5 Örökké akarsz haragudni ránk? Nemzedékről nemzedékre tart haragod?
6 Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek?
7 Mutasd meg, URam, hogy szeretsz minket, és adj nekünk szabadulást!
8 Hadd halljam meg, mit hirdet az ÚRisten! Bizony, békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok.
9 Mert közel van a szabadulás az istenfélőkhöz, hogy dicsősége lakozzék földünkön.
10 Szeretet és hűség találkoznak, igazság és béke csókolgatják egymást.
11 Hűség sarjad a földből, és igazság tekint le a mennyből.
12 Az ÚR is megad minden jót, földünk is meghozza termését.
13 Igazság jár előtte, az készít utat lépteinek.